Arab teliv�r

Az arab a leg�sibb tiszta teny�szt�sben tartott l�fajta. Az arab l� az iszl�m h�d�t�sok folyt�n a 8. �s 9. sz�zadban ker�lt el�sz�r Eur�p�ba, ahol a szinte az �sszes honos l�fajt�t befoly�solta. Arab lovakat szinte az eg�sz vil�gon teny�sztenek,�s a mindenkori nemzeti arab t�rzsk�nyvekben tartj�k �ket nyilv�n.

Felhaszn�l�s:

Az arab nagyon sokoldal� l�, �s b�r j�r�sm�dja az idom�t�sban �s az ugr�lovakkal szembeni k�vetelm�nyeknek nem felelnek meg marad�ktalanul, m�gis minden�tt felhaszn�lj�k. Az arab lovakat sok helyen, speci�lis arab bemutat�kon k�zen vezetik, vagy h�tasl�k�nt mutogatj�k. De legf�bb felhaszn�l�si ter�let�k azonban m�s: mindenf�le fajt�k nemes�t�se.

K�llem:

Az arab l� k�nny�, viszonylag kicsi, de izmos, nagyon finom csontozattal. Fej�nek profilja enyh�n konk�v, f�lei mozg�konyak, egym�st�l t�voles� szemei �lenkek, szinte sug�roznak, sz�ja kicsi. Sz�rzete, farka �s s�r�nye finomak �s selymesek. A v�lla gyakran kiss� merev, de harmonikussan illik a r�vid h�thoz �s a lapos marhoz. A mellkas m�ly �s sz�les. Az arab az egyetlen l�, amelynek 17 bord�lya, 5 �gy�kcsigoly�ja �s 16 farokcsigoly�ja van (minden m�s l�fajt�n�l a megoszl�s 18-6-18). Ez az anat�miai saj�toss�g magyar�zza az egyenes keresztcsontot �s a magasan t�z�tt farkat. A v�gtagok csontozata, az iz�letek �s az inak rendk�v�l finomak �s kiv�l� alak�ak, er�sek. A cs�nk-amely a leggyeng�bb volt az arabon-az ut�bbi �vekben sokkal jobb� v�lt.