Arab telivér
Az arab a legősibb tiszta tenyésztésben tartott lófajta. Az arab ló az iszlám hódítások folytán a 8. és 9. században került először Európába, ahol a szinte az összes honos lófajtát befolyásolta. Arab lovakat szinte az egész világon tenyésztenek,és a mindenkori nemzeti arab törzskönyvekben tartják őket nyilván.
Felhasználás:
Az arab nagyon sokoldalú ló, és bár járásmódja az idomításban és az ugrólovakkal szembeni követelményeknek nem felelnek meg maradéktalanul, mégis mindenütt felhasználják. Az arab lovakat sok helyen, speciális arab bemutatókon kézen vezetik, vagy hátaslóként mutogatják. De legfőbb felhasználási területük azonban más: mindenféle fajták nemesítése.
Küllem:
Az arab ló könnyű, viszonylag kicsi, de izmos, nagyon finom csontozattal. Fejének profilja enyhén konkáv, fülei mozgékonyak, egymástól távoleső szemei élenkek, szinte sugároznak, szája kicsi. Szőrzete, farka és sörénye finomak és selymesek. A válla gyakran kissé merev, de harmonikussan illik a rövid háthoz és a lapos marhoz. A mellkas mély és széles. Az arab az egyetlen ló, amelynek 17 bordálya, 5 ágyékcsigolyája és 16 farokcsigolyája van (minden más lófajtánál a megoszlás 18-6-18). Ez az anatómiai sajátosság magyarázza az egyenes keresztcsontot és a magasan tűzött farkat. A végtagok csontozata, az izületek és az inak rendkívül finomak és kiváló alakúak, erősek. A csánk-amely a leggyengébb volt az arabon-az utóbbi években sokkal jobbá vált.
|